|
Namíbia, mely Afrika délnyugati partján terül el, a
figyelemre méltó kontrasztok országa. A maga 824.269
km2 es kiterjedésével majdnem négyszer akkora mint
NAGY BRITANNIA.
Méretei ellenére Namíbia egyike a legritkábban
lakott országoknak Afrikában, lakosainak számát mint
egy 1,83
millióra becsülik.
Az ország legsűrűbben lakott területe közép és
északi részen található, ahol a népsűrűség 26 ember
/ km2, amely közel tízszerese az országos átlagnak.
Az alacsony népsűrűség
arra a tényre vezethető vissza, hogy Namíbia az
kontinenst legszárazabb országa a Saharától délre.
Az évi csapadékmenniság a partszakasznál
tapasztalható 10 mm től az északkelleti 700 mm ig
bezárólag ingadozik. Az ország területének mintegy
55 % -a számít rendkívül száraznak, mivel az évi
átlagos csapadékmennyiség 270 mm. A csapadék 70 % -a
December ls Március között esik, kivételt képez ez
alól az ország déli része, amely télen esős
területnek számít.
Namíbiában mindig kék
az ég és nagyon kellemes a klíma. A nyári hónapok
mindig forróak, nem ritka a 35
oC -os
hőmérséklet sem. A téli időszak időjárása kellemes,
jóllehet a hőmérséklet elréheti a fagypontot is.
Gyakori jelenség a köd, mely legtöbbször délelőtt
feloszlik, hogy aztan délután újra visszatérjen,
Namíbia területi tulajdonságait tekintve
rendkívül gazdag és változatos, megtalálható itt a
Namib homokdűnéitől kezdve a tölgyerdőkön átt
egészen az északkeleti vízesésekig minden.
A nyugaton elterülő Namib sivatag és a
keleti részen húzódó Kalahari sivatag az ország
területénke mintegy 22 % át teszik ki, miközben a
szavannás területek 58% ban határozzák meg azország
természeti arculatát. A fennmaradó 20% ot pedig
erdők és bokros részek teszik ki.
Namíbia lakossága rendkívül sokrétű, az
észak-keleti Himba pásztonépeitől kezdve egészen a
San lakosokig. A népesség növekedése miatt a Himba
férfitagjai nagy hasonlóságot mutatnak a
kelet-afrikai masszájokkal. A nők egy vékony réteg
vörös agyaggal fedik be bőrüket. Kulturális
tekintetben a himbák a herero törzsből származnak. A
San törzs tagjai már nem csak kizárólag vadászatból
és gyűjtögetésből élnek, ennek ellenére nagyon
nehezen tudják a létminimumot is elérni. További,
említést érdemlő népcsoport még az Owambo törzs,
mely a Kavango, Damara, Nama, Herero kulturális
csoportokból tevődik össze. A kis csoportokhoz
tartoznak a Mafwe, Masubia, San, a Tswana törzsek,
csakúgy mint az európából származó fehérek.
A gyarmatosítás után az ország igazgatása
Németországhoz tartozott, 1917 és 1990 között pedig
Dél-Afrikához. Az SWAPO felszabadítási mozgalom 1966
és 1989 között elkeseredett harcokat folytatott
dél-afrikai hegemónia ellen, mely harcok a 435. UNO
határozat érvénybe-lépésével értek véget 1989
Április 1. -én. Namíbia 1990 Március 21. -én nyerte
el a teljes függetlenséget. Az
Enklave Walvis Bay 1994
Március 1. -től újra Namíbiához tartozik.
Közigazgatásilag az ország 13régióra van
felosztva, melyeket reginális tanácsok vezetnek. A
kétkamarás parlament az alsóházból és a népgyülésből
áll. A 72 képviselőt 5 évre választják,
csakúgy mint a 6 külön képviselőt. A népgyűlésbe
régiónként 2-2 képviselő juthat be.
A gazdaság legnagyobb részét a mezőgazdaság,
azon belül is az állattartás, halászat teszi ki, de
jelentős szerep jut a bányászatnak is. Ezen ágazatok
biztosítják az ország devizakészketeit. Namíbia a
világ egyik legnagyobb gyémánttermelője,
mindamellett a terület uránban, cinkben, ónban,
vörösrézben, ólomban is nagyon gazdag. A mezőgazdság,
a halászat és a bányászat összesen a rutt nemzeti
termék 25 % -át teszik ki, emellett azonban meg kell
említeni a turizmis jelentős szerepét is.
|
